Ha az éjszaka során látszólag ok nélkül többször felébredünk, reggel fáradtnak érezzük magunkat, fáj a fejünk, a nyakunk, zsibbad a karunk, zúg a fülünk, el kell gondolkodnunk, hogy mi húzódhat meg a hátterében.
Miért éjszaka csikorgatunk?
A csikorgatók közt vannak, akik előre-hátra csikorgatnak, mások oldalra teszik ezt, leginkább öntudatlanul, főleg alvás közben. Azért éjszaka csikorgatunk, mert az ízület ilyenkor normál esetben is reflexes, minimális mozgásokat végez. Éppen ezért, ha valakinek oldalt normálisan nőtt a foga, elől viszont a frontfogak nem érnek össze, nem támaszkodnak, akkor addig próbál szorítani, amíg az érintkezés létre nem jön – ami persze lehetetlen.
Az előre-hátra csikorgatás sokszor fiatal korban alakul ki, ugyanis az ilyenkor panaszmentes, de a minden irányába növekvő bölcsességfogak észrevétlen akadályát képezik a jó harapásnak, rágómozgásnak. Különösen veszélyes lehet, ha a bölcsességfogak a csontban megbújva növekednek, nekifeszülve az utolsó rágófogaknak. Az eredmény ismét a fogak elmozdulása lehet, mely kóros érintkezésekhez, és akár a csikorgatáshoz is vezethet. A probléma pontos okát csakis fogorvos állapíthatja meg, hiszen lehet, hogy a stresszre reagálunk így álmunkban, vagy éppen egy gyerekkori rossz szokás áll a háttérben.
Nem esztétikus és fájdalmas következmények
A fogcsikorgatók 20 százaléka a nappali maximális szorító erőt meghaladó erővel nyomja össze éjszaka a fogait, így a következmények akár súlyosak is lehetnek. A frontfogak élei lekopnak, letöredeznek, az érintett fogakon nyaki kopások alakulnak ki, súlyosabb esetben a fogak rágófelszínén mindenhol megjelennek a komoly kopások. A csikorgatás elsősorban a fogak leggyengébb pontjait, jellemzően a frontfogak éleit támadja meg, vagyis lekoptatja, letöri a fogak csücskét. Téves elképzelés, hogy maga a rágás koptatja el a fogakat, hiszen egy falat elrágásához nagyjából fél percre van szükség, amely idő alatt az őrlőfogak mindössze 0,2 másodpercig érintkeznek. Éjszaka viszont akár 45 percig is eltarthat a csikorgatás.
A probléma nem várt kellemetlenségeket is okozhat. Jelentkezhet halántéktáji fájdalom, tarkófeszülés, nyaki feszülés, sőt hátfájás is. Az álkapocs-ízület és a fül belső szerkezetének összefüggése miatt kialakulhat füldugulás, fülpattogás, vagy akár migrén is. Elképzelhető, hogy még a száj körüli ráncok is simulhatnak, ha a fogsorok egymáshoz viszonyított helyzetét komplex kezeléssorozattal megemelik és visszarendezik az ideális helyzetükbe, kialakítják a megfelelő harapás-magasságot.
